A SZEGEDI EGYETEMI SZÍNHÁZ

ELŐADÁSAI A 2009/2010-ES ÉVADBAN

Argentína
kedélyjáték-koncert egy részben
Darvasi László drámája nyomán, a Specko Jedno zenéjével

A Stern úr című novellából készült színdarab műfaja: ellenmoralitás. Az ellenpéldázatban Stern életútja hiteltelenné, üressé, értelmetlenné válik. Leszámol az élettel. Stern nem megy mennybe. Hova megy? Hova tűnik? Hova tűnünk? Hová tűntünk? Meg tudunk-e a saját, autentikus hangunkon szólalni még egyáltalán? Tudunk-e önazonosak és hitelesek maradni önmagunk és mások előtt? Fölöttébb intim kérdések ezek. Szeretni tudás, vágyódás, gondolkodás, megnyugvás: megnyilvánulás. Érték. Hol van Argentína? Bennünk van? Miért épp Argentína? Miért? A darabban Stern stációit látjuk: leépülésének fokozatait, kommunikációs visszafejlődésének természetrajzát. Következményt látunk, s nem törekvést. „Miért történik ez velem?” – kérdezi Stern. Miért történik ez velünk?

A zárt, mozaikszerű jelenetek, epizódok középpontjában a rejtély, a transzcendencia, az ironizálás áll. Ezt, a látszatra laza struktúrát szabdalják tovább a dalbetétek. S így még abszurdabbá válik a forma. A dalok: önálló kommentek. Akár egy oratóriumban: áriák (dalok), recitativók (prózai szövet, zárt jelenetek) és kórusok (csoportos mozgásjelenetek) építik a nagyon is szigorú, szabályos szerkezetet.

„Színház mindig kell” — mondja Darvasi, és mondom én is. De nem értik. Értik! Félreértik.

S Z E R E P L Ő K :

SÁNTA ANDRÁS, SZERDAHELYI MÁTYÁS, MOLNÁR TÜNDE, HAJDÚ PÉTER, KOSZTOLÁNYI JÓZSEF, KONDÁSZ RÓZSA, BORSOS BEÁTA, CSORBA KATA, BALOG JÓZSEF

FELVÉTELRŐL KÖZREMŰKÖDIK:
RUTKAI BORI ÉS A SPECKO JEDNO ZENEKAR
(VOZÁR JÁNOS, BUJDOSÓ JÁNOS, DARVAS KRISTÓF)

DÍSZLETTERVEZŐ: BRZÓZKA MAREK
JELMEZTERVEZŐ-KIVITELEZŐ: SZÁNTÓ CECÍLIA
KONZULENS: GELTZ PÉTER
DESIGN: VERES DÁNIEL
KELLÉKES, SÚGÓ ÉS ÜGYELŐ: LACZKÓ SÁNDOR
HANGMÉRNÖK, FÉNY- ÉS HANGMESTER: SZABÓ GÁBOR
RENDEZŐASSZISZTENS: VARRÓ SÁNDOR
RENDEZŐ: CZENE ZOLTÁN

Szerelmesek és Don Quijoték
szín-játék felnőtteknek, utolsó előtti lehetőség
Gyurkó László, Vészi Endre és mások művei nyomán.

A SZESZ 2009 nyarán mutatta be az előadást. A Don Quijote–tematikát dolgozzuk föl: Cervantes, Gyurkó, Vészi és mások műveiből készült sajátos színpadi formanyelven és humorral megszólaló adaptáció. Természetesen felmutatjuk a regény, illetve a színpadi feldolgozások számunkra fontos csomópontjait is.

Don Quijote álmai légvárak csupán, egy hóbortos elme túlélési stratégiája vagy az emberi nem és lét legszentebb eszményei, ideái (ha tetszik), melyek megvalósulása a gyakorlati életben nem lehetséges? Vagyis az ítélet: halál? Don Quijote döntése: hozz áldozatot. S a legnagyobb áldozat: tenmagad. De mire megtalálod, vége. Don Quijote egyedül volt.

S mi a tanulság? Képtelenek vagyunk ölelésünkből elengedni az általunk felépített illuzórikus világot. Erősen szorítjuk. Ez a tragédia? Ez itt a bökkenő. Mesék és álmok erdejébe igenis tévedjetek, emberek!

S mindez hogyan szólal meg a színházban, a mi színházunkban? Hittel, bizalommal és tisztán. A kulcsszó a játék, az együttjátszás öröme és ténye. Mert hisszük, hogy a játék: „Segít túllátni a szűk életen!” Megérinteni-megérteni a másikat. Don Quijote rossz korba született. Éppúgy, ahogyan nekünk sincs ínyünkre ez a kor. Ezért színházat álmodunk magunk köré, amelyben boldogok lehetünk — egy időre.

S Z E R E P L Ő K :

SÁNTA ANDRÁS, MANGA DÁNIEL, KINCSES KORNÉLIA, ERLAUER BALÁZS, HAJDÚ PÉTER, MOLNÁR TÜNDE, ELLER ÉVA, KUN ÁRON,TRABALKA CECÍLIA

DÍSZLET: SZESZ
JELMEZ: GALKÓ JANKA
MOZGÁS: SERES ISTVÁN (PIPU) m. v.
FÉNY- ÉS HANGMESTER: SZABÓ GÁBOR
A RENDEZŐ MUNKATÁRSA: GALKÓ JANKA
ÍRÓ-DRAMATURG és RENDEZŐ: CZENE ZOLTÁN

Karnyóné
zenés komédia egy felvonásban

Igazi, vérbő, néhol pajzán bolondozásra hívunk-várunk! A SZESZ egy 6 évvel ezelőtti előadását újítottuk fel 2009 nyarán.

A vénasszony szerelméről szól a klasszikus magyar drámairodalom gyöngyszeme, a diákszínjátszás megunhatatlan darabja, Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné c. komédiája. Diákosan könnyed köntösben, a vásári komédia hagyományainak és típusfiguráinak beemelésével, Németh Sándor fülbemászó dallamaival fűszerezve.

A fiatalság fricskája ez az öregségnek, némi gúnnyal, de azért együttérezve a főhősnővel. Karnyóné a végén majdnem „öngyi” lesz, de hála a tündéri szféra „isteni” beavatkozásának, minden jóra fordul!

Ne higgy azoknak, akik önmegtartóztatóak! Fiatalság — bolondság, avagy: carpe diem! De úgy is mondhatnánk: szeretkezz, ne háborúzz! Nem-cserés támadás. Célunk, hogy a nézőtéren szem ne maradjon szárazon! Játssz és élvezz velünk!

S Z E R E P L Ő K :

BAKSÁN MÓNIKA, KUN ÁRON / LACZKÓ SÁNDOR, VARGA NORBERT / KÜRTÖS PETRA, HAJDÚ PÉTER, BÁNVÖLGYI TAMÁS, ILYÉS LÉNÁRD / MIZSEI VIKTOR, MOLNÁR TÜNDE, BORBÁS ÁDÁM, ELLER ÉVA

DÍSZLETTERVEZŐ: GYARMATI JÁNOS
JELMEZ: CZENE ZOLTÁN
ZENESZERZŐ: NÉMETH SÁNDOR
MUNKATÁRSAK: FEJES VERA, DOROTOVICS JUDIT, TŐKE MÁRTON
RENDEZŐ: CZENE ZOLTÁN

„Nem Tudhatom…”

-100 éve született Radnóti Miklós, visszatekintés 50 percben-

Nem tudhatjuk, milyen az, amikor az embert munkaszolgálatra vezénylik. És nem tudhatjuk, milyen az, amikor embereket – péket, egyetemi professzort, férfiszabót, esztétát, költőt – tarkón lőnek a zajló Dunába, vagy az út mentén és otthagyják a holttestet... Nem tudhatjuk, mert ma már más problémákkal kell szembe néznünk. Itt a terrorizmus, az éhínség, a gazdasági világválság, há-há... Hogyan lehet mindezt túlélni? Többek között erre a kérdésre keresünk adekvát válaszokat a SZESZ rendhagyó előadásában. Valamint Radnóti szegedi kötődéseiről is szó esik, és talán legismertebb-legnépszerűbb verseiből is átnyújtunk egy csokrot!

Számomra ő a legszelídebb költő. És te? Szereted Radnóti Miklóst? De komolyan.

S Z E R E P L Ő K :

HAJDÚ PÉTER, MANGA DÁNIEL, ERLAUER BALÁZS, ELLER ÉVA, KICSES KORNÉLIA

ÖSSZEÁLLÍTOTTA ÉS RENDEZTE: CZENE ZOLTÁN

ELŐADÁSOK A 2008/2009-ES ÉVADBAN

A 2008/2009-es évadban a társulat nagy taglétszámára való tekintettel több produkciót is tervezett.

Könyvtáros kisasszonyok és dr. K.H.G.-k
irodalomhoz közeli est

A 2008-as Költészet Napjára készült összeállításunkat továbbra is műsoron tartjuk. Baka István, Darvasi László, Juhász Gyula, Katona Judit, Kocsis Gábor, Nagy László, Örkény István, Petőfi Sándor, Simai Mihály, Szív Ernő, Tandori Dezső, Weöres Sándor segítségével igazi csemege az irodalom kedvelőinek, Chopin zenei világával fűszerezve. Az írás öröméről, a versről, az olvasás szeretetéről: irodalomról, s könyvtárról. Végső soron: életről, szerelemről, elmúlásról — vagyis a „nagy” témákról. S persze e lángelmék humorát is megpróbáljuk megmutatni. Az elsősorban ebben az évben évfordulós költők-írók művei közül nyújtunk át egy csokrot, 50 perc erejéig, s az összeállítás külön érdekessége, hogy közülük sokan szegedi kötődésűek. A stúdiótér különösen alkalmas arra, hogy közel hozza a nézőkhöz a költészet, a líra intimitását, éppen ezért körülbelül egy osztály fér el a nézőtéren… Ajánljuk felső tagozatos általános iskolásoknak, középiskolásoknak — rendhagyó irodalomóra keretében is.

Az előadás támogatója: az Alsóvárosi Kultúrház

JÁTSSZÁK:
Gyekiczki Balázs
Eller Éva
Verebes Adrienn/Gila Adrienn
Petró Annamari

Zene: F. Chopin
Súgó és kellékes: Petró Juli
Asszisztens: Gila Adrienn
Összeállította és rendezte: Czene Zoltán

Kell egy csapat
színházi önéletrajz és végrendelet

Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) „Kell egy csapat” c. előadását 2007 márciusában mutattuk be, s az új évadban ismét műsorra tűzzük. Edzésterv: Minarik Ede mosodás igazában csak szenvedélyének, a labdarúgásnak él, az üzlet számára tulajdonképpen mellékfoglalkozás. Hivatása: a Csabagyöngye SC futballcsapat, amelyet ő hozott létre, s amelynek megmaradásáért naponta meg kell küzdenie. Mivel nincs pénze, arra kényszerül, hogy legjobb játékosait eladja. Ilyen problémák miatt végül is nem tudja felhozni az „Első Ligába” a csapatot, hiszen nem állja a versenyt a tehetős mecénásokkal, akik a konkurensek mögött állnak. Utolsó, nagy csalódása, hogy kapusát, Vallayt is „elcsábítják” tőle; ekkor már a végrehajtók felvonulása sem zavarja. Minarik végül ott hagyja az egészet… A groteszk látásmódú történet tanulsága: „kell egy csapat”, az újrakezdés, az együttes munka jelképe. A rendhagyó előadás a közönség és a játszók viszonyát vizsgálja: az előadás során a nézőtéren ülők, mint szurkolótábor vesznek részt a produkcióban…

Az előadás támogatói: Alsóvárosi Kultúrház, Pinceszínház, MASZK Egyesület

JÁTSSZÁK:
MINARIK EDE, mosodás: Czene Zoltán
A CSAPAT TAGJAI, akik jók és rosszak (hol jók, hol rosszak, más-más néven): Ádám Gergő, Baksán Mónika, Balogh Bálint, Császár Dávid, Dohar Gergely Nándor,Erlauer Balázs, Galkó Janka, Goda Szilvia, Gyekiczki Balázs, Gyekiczki Péter, Hajdú Péter, Harkai István, Kincses Kornélia, Kristóf István, Lipták László, Manga Dániel, Molnár Tünde, Mizsei Viktor, Sallai Endre, Szerdahelyi Mátyás, Tóth Gábor, Trabalka Cecília, Varga Mónika és Varga Norbert

Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával írta és rendezte: Czene Zoltán
Zene: montázs
Játéktér, ruhák: Czene Zoltán
Fény- és hangmester: Szabó Gábor
Koreográfus: Lipták László
Design: Veres Dániel
Munkatárs: Balogh Dalma
Rendezőasszisztens: Varró Sándor