A SZEGEDI EGYETEMI SZÍNHÁZ

ELŐADÁSAI A 2009/2010-ES ÉVADBAN

Müller Péter: Szemenszedett igazság

bűnügyi komédia

Bresse városában gyilkosság történik, ám a látszólag egyszerű ügyet szinte lehetetlenné válik felgöngyölíteni: a bírók egyre fogynak, a város lakói napról-napra többet hazudnak. Aztán megérkezik vidékre az igazsághoz görcsösen ragaszkodó Revalier, aki korán átlátja helyzetét: „kötelességteljesítés közben meghalni dicső dolog…de meghülyülni?”- teszi fel a kulcskérdést. Amíg ő mindenáron kitart a „bűnös” keresése mellett, a körülötte lévőknek megvan a véleménye a helyzetről:

De Frillet: És hiába meggyőződés, hiába sajtó, és a legszélesebb körű agitáció: az állampolgárok közönyösek, és tudja, mit mondanak?... Hogy Párizsnak nincs szeme!

Kapitány: Itt nem lehet létezni!...Úgy élünk, mintha meg sem születtünk volna! Csak nyögünk, ábrándozunk, oszt elmúlik az egész!

Vauden: No de honnan tudjam, mi az igazság, ha maguk örökösen változtassák itten?

Koch: Heti 30 fran fizetésből az ember nem tud véleményt kialakítani. Ahhoz vagy nagyon fiatalnak kell lenni, amikor még semmi sem számít – vagy nagyon öregnek, amikor már mindegy.

A tragédia és a komédia a mindennapokban is kéz a kézben jár, így nem csupán az igazság, de az ember természetéről is elgondolkodik a Szegedi Egyetemi Színház Müller Péter bűnügyi komédiáját felelevenítve. A társulat a Szemenszedett igazság segítségével folytatja a kísérletezést: mivel a felvonultatott élethelyzetek és kapcsolatok is színesek, úgy az előadás műfaja is változatos. A komédiától indulva, a comedia d’ell artén keresztül vezet a történet az abszurd játék felé.

A SZESZ előadása hasonlítani akar az élet kuszaságához, csúfolódásaihoz, pofonjaihoz. Habár a színház csak egy szeletet tud ebből az életből kiragadni - ez a szelet a legsűrűbb és legkonkrétabb kíván lenni. Még akkor is, ha kacsint a nézőnek; és kérdez:
Vajon megéri-e egy hozzánk közel álló ügyért hagyni, hogy széthulljon magunk körül minden? Győzelem-e így a győzelem, van-e győztes egyáltalán?
A mindenáron való ragaszkodás egy ügyhöz - legyen szó szerelemről, igazságról, függetlenségről célra vezethet-e?
Hol kezdődik, és hol fejeződik be a saját igazságunk kiharcolása és megtalálása?
Meg kell-e egyáltalán találnunk az igazságot mindennapi problémáinkban? Vagy jobb, ha nem is tudjuk, mi a teljes igazság?

Rendezte: Varga Norbert

Burák Ádám: A 13-as asztal

színmű, két térben

„Egy idegen mindig jobban látja az életed, mint te magad.”

Adott egy Srác, egy Lány meg a padlástér, ahol a következő mondatok hangzanak el:
- Azt mondtad, megnézünk egy éttermet!
- Igen, igen, ott van! Látod?

Mindannyian leselkedünk, de minket vajon ki kukkol? Egyáltalán: ismerjük egymást, figyelünk a másikra vagy a saját életünkre?
Válás, szakítás, különköltözés: egy emberi és párkapcsolati kislexikon elevenedik meg a színpadon. Kapcsolatok születnek, mások tönkre mennek. Mi hozza össze őket, és mi választja szét? Mennyire lehet erős, vagy épp mennyire gyenge egy-egy kötelék?

Választ mindenki találhat. Segít a hörcsög, a kapa, pár távcső, a teniszlabda vagy a jojó, meg persze a tequila.

Játsszák: Udvarhelyi Nándor,Rupáner Ágnes,Petró Annamari, Lipták László, Tichy-Rács Ádám, Kincses Kornélia, Kurtai Nikoletta, Kun Áron, Szalkai Dénes, Iski Roland

Díszlet, jelmez, súgó – Nógrádi Claudia Anna
Rendező asszisztens – Bitter Csilla Enikő
Művészeti vezető – Varga Norbert
Rendező – Mizsei Viktor

 

A félszárnyú tündérek völgye
zenés mesejáték Simai Mihály története nyomán, egy részben

A SZESZ a VII. évad végére igazi családi előadással készül, amely egyben tisztelgés Simai Mihály, József Attila-díjas szegedi író-költő előtt, 75. születésnapja alkalmából. Mesés játék gyerekeknek és olyan felnőtteknek, akik még hisznek a tündérmesékben. Maxi király betiltja a mesét és ezért a mesefigurák száműzetésbe kényszerülnek. A birodalmi sárkány, Bummbeletádé rettegésben tartja az országot és füstje megmérgezi a szomszédos Tündérvölgy lakóit is. Emberek és tündérek fognak össze, hogy megfékezzék a füstokádót és újra felépítsék az Üveghegyet, amely a Fény és a Harmónia szimbóluma. Ez a produkció előtérbe helyezi a transzcendenciát (amely a szerző költői-írói világára is jellemző), egy utópisztikus, lírai világot fest elénk, melyben értelme van a küzdésnek, az egyenességnek, az őszinteségnek, s ahová elmenekülhetünk a való világ kilátástalansága elől. Megmutatjuk, hogy milyen is lehetne a világ, ha… A költő verseire Geltz Péter írt gyönyörű dallamokat. Bemutató: 2010. május 7. péntek, 20 óra

S Z E R E P L Ő K:

ERLAUER BALÁZS, MIZSEI VIKTOR, KINCSES KORNÉLIA, SZALKAI DÉNES, BAKSÁN MÓNIKA, PETRÓ ANNAMARI, VARGA NORBERT, HAJDÚ PÉTER, KUN ÁRON, ELLER ÉVA, LACZKÓ SÁNDOR, KISS KINGA KARINA, GYEKICZKI BALÁZS,
valamint gyermekszereplők és zenészek

ZENESZERZŐ: GELTZ PÉTER
FÉNY- ÉS HANGMESTER: SZABÓ GÁBOR
RENDEZŐASSZISZTENS: BITTER CSILLA
DRAMATURG ÉS RENDEZŐ: CZENE ZOLTÁN

Argentína
kedélyjáték-koncert egy részben
Darvasi László drámája nyomán, a Specko Jedno zenéjével

A Stern úr című novellából készült színdarab műfaja: ellenmoralitás. Az ellenpéldázatban Stern életútja hiteltelenné, üressé, értelmetlenné válik. Leszámol az élettel. Stern nem megy mennybe. Hova megy? Hova tűnik? Hova tűnünk? Hová tűntünk? Meg tudunk-e a saját, autentikus hangunkon szólalni még egyáltalán? Tudunk-e önazonosak és hitelesek maradni önmagunk és mások előtt? Fölöttébb intim kérdések ezek. Szeretni tudás, vágyódás, gondolkodás, megnyugvás: megnyilvánulás. Érték. Hol van Argentína? Bennünk van? Miért épp Argentína? Miért? A darabban Stern stációit látjuk: leépülésének fokozatait, kommunikációs visszafejlődésének természetrajzát. Következményt látunk, s nem törekvést. „Miért történik ez velem?” – kérdezi Stern. Miért történik ez velünk?

A zárt, mozaikszerű jelenetek, epizódok középpontjában a rejtély, a transzcendencia, az ironizálás áll. Ezt, a látszatra laza struktúrát szabdalják tovább a dalbetétek. S így még abszurdabbá válik a forma. A dalok: önálló kommentek. Akár egy oratóriumban: áriák (dalok), recitativók (prózai szövet, zárt jelenetek) és kórusok (csoportos mozgásjelenetek) építik a nagyon is szigorú, szabályos szerkezetet.

„Színház mindig kell” — mondja Darvasi, és mondom én is. De nem értik. Értik! Félreértik.

S Z E R E P L Ő K :

SÁNTA ANDRÁS, SZERDAHELYI MÁTYÁS, MOLNÁR TÜNDE, HAJDÚ PÉTER, KOSZTOLÁNYI JÓZSEF, KONDÁSZ RÓZSA, BORSOS BEÁTA, CSORBA KATA, BALOG JÓZSEF

FELVÉTELRŐL KÖZREMŰKÖDIK:
RUTKAI BORI ÉS A SPECKO JEDNO ZENEKAR
(VOZÁR JÁNOS, BUJDOSÓ JÁNOS, DARVAS KRISTÓF)

DÍSZLETTERVEZŐ: BRZÓZKA MAREK
JELMEZTERVEZŐ-KIVITELEZŐ: SZÁNTÓ CECÍLIA
KONZULENS: GELTZ PÉTER
DESIGN: VERES DÁNIEL
KELLÉKES, SÚGÓ ÉS ÜGYELŐ: LACZKÓ SÁNDOR
HANGMÉRNÖK, FÉNY- ÉS HANGMESTER: SZABÓ GÁBOR
RENDEZŐASSZISZTENS: VARRÓ SÁNDOR
RENDEZŐ: CZENE ZOLTÁN

Szerelmesek és Don Quijoték
szín-játék felnőtteknek, utolsó előtti lehetőség
Gyurkó László, Vészi Endre és mások művei nyomán.

A SZESZ 2009 nyarán mutatta be az előadást. A Don Quijote–tematikát dolgozzuk föl: Cervantes, Gyurkó, Vészi és mások műveiből készült sajátos színpadi formanyelven és humorral megszólaló adaptáció. Természetesen felmutatjuk a regény, illetve a színpadi feldolgozások számunkra fontos csomópontjait is.

Don Quijote álmai légvárak csupán, egy hóbortos elme túlélési stratégiája vagy az emberi nem és lét legszentebb eszményei, ideái (ha tetszik), melyek megvalósulása a gyakorlati életben nem lehetséges? Vagyis az ítélet: halál? Don Quijote döntése: hozz áldozatot. S a legnagyobb áldozat: tenmagad. De mire megtalálod, vége. Don Quijote egyedül volt.

S mi a tanulság? Képtelenek vagyunk ölelésünkből elengedni az általunk felépített illuzórikus világot. Erősen szorítjuk. Ez a tragédia? Ez itt a bökkenő. Mesék és álmok erdejébe igenis tévedjetek, emberek!

S mindez hogyan szólal meg a színházban, a mi színházunkban? Hittel, bizalommal és tisztán. A kulcsszó a játék, az együttjátszás öröme és ténye. Mert hisszük, hogy a játék: „Segít túllátni a szűk életen!” Megérinteni-megérteni a másikat. Don Quijote rossz korba született. Éppúgy, ahogyan nekünk sincs ínyünkre ez a kor. Ezért színházat álmodunk magunk köré, amelyben boldogok lehetünk — egy időre.

S Z E R E P L Ő K :

SÁNTA ANDRÁS, MANGA DÁNIEL, KINCSES KORNÉLIA, ERLAUER BALÁZS, HAJDÚ PÉTER, MOLNÁR TÜNDE, ELLER ÉVA, KUN ÁRON,TRABALKA CECÍLIA

DÍSZLET: SZESZ
JELMEZ: GALKÓ JANKA
MOZGÁS: SERES ISTVÁN (PIPU) m. v.
FÉNY- ÉS HANGMESTER: SZABÓ GÁBOR
A RENDEZŐ MUNKATÁRSA: GALKÓ JANKA
ÍRÓ-DRAMATURG és RENDEZŐ: CZENE ZOLTÁN

Karnyóné
zenés komédia egy felvonásban

Igazi, vérbő, néhol pajzán bolondozásra hívunk-várunk! A SZESZ egy 6 évvel ezelőtti előadását újítottuk fel 2009 nyarán.

A vénasszony szerelméről szól a klasszikus magyar drámairodalom gyöngyszeme, a diákszínjátszás megunhatatlan darabja, Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné c. komédiája. Diákosan könnyed köntösben, a vásári komédia hagyományainak és típusfiguráinak beemelésével, Németh Sándor fülbemászó dallamaival fűszerezve.

A fiatalság fricskája ez az öregségnek, némi gúnnyal, de azért együttérezve a főhősnővel. Karnyóné a végén majdnem „öngyi” lesz, de hála a tündéri szféra „isteni” beavatkozásának, minden jóra fordul!

Ne higgy azoknak, akik önmegtartóztatóak! Fiatalság — bolondság, avagy: carpe diem! De úgy is mondhatnánk: szeretkezz, ne háborúzz! Nem-cserés támadás. Célunk, hogy a nézőtéren szem ne maradjon szárazon! Játssz és élvezz velünk!

S Z E R E P L Ő K :

BAKSÁN MÓNIKA, KUN ÁRON / LACZKÓ SÁNDOR, VARGA NORBERT / KÜRTÖS PETRA, HAJDÚ PÉTER, BÁNVÖLGYI TAMÁS, ILYÉS LÉNÁRD / MIZSEI VIKTOR, MOLNÁR TÜNDE, BORBÁS ÁDÁM, ELLER ÉVA

DÍSZLETTERVEZŐ: GYARMATI JÁNOS
JELMEZ: CZENE ZOLTÁN
ZENESZERZŐ: NÉMETH SÁNDOR
MUNKATÁRSAK: FEJES VERA, DOROTOVICS JUDIT, TŐKE MÁRTON
RENDEZŐ: CZENE ZOLTÁN

„Nem Tudhatom…”

-100 éve született Radnóti Miklós, visszatekintés 50 percben-

Nem tudhatjuk, milyen az, amikor az embert munkaszolgálatra vezénylik. És nem tudhatjuk, milyen az, amikor embereket – péket, egyetemi professzort, férfiszabót, esztétát, költőt – tarkón lőnek a zajló Dunába, vagy az út mentén és otthagyják a holttestet... Nem tudhatjuk, mert ma már más problémákkal kell szembe néznünk. Itt a terrorizmus, az éhínség, a gazdasági világválság, há-há... Hogyan lehet mindezt túlélni? Többek között erre a kérdésre keresünk adekvát válaszokat a SZESZ rendhagyó előadásában. Valamint Radnóti szegedi kötődéseiről is szó esik, és talán legismertebb-legnépszerűbb verseiből is átnyújtunk egy csokrot!

Számomra ő a legszelídebb költő. És te? Szereted Radnóti Miklóst? De komolyan.

S Z E R E P L Ő K :

HAJDÚ PÉTER, MANGA DÁNIEL, ERLAUER BALÁZS, ELLER ÉVA, KINCSES KORNÉLIA

ÖSSZEÁLLÍTOTTA ÉS RENDEZTE: CZENE ZOLTÁN

ELŐADÁSOK A 2008/2009-ES ÉVADBAN

A 2008/2009-es évadban a társulat nagy taglétszámára való tekintettel több produkciót is tervezett.

Könyvtáros kisasszonyok és dr. K.H.G.-k
irodalomhoz közeli est

A 2008-as Költészet Napjára készült összeállításunkat továbbra is műsoron tartjuk. Baka István, Darvasi László, Juhász Gyula, Katona Judit, Kocsis Gábor, Nagy László, Örkény István, Petőfi Sándor, Simai Mihály, Szív Ernő, Tandori Dezső, Weöres Sándor segítségével igazi csemege az irodalom kedvelőinek, Chopin zenei világával fűszerezve. Az írás öröméről, a versről, az olvasás szeretetéről: irodalomról, s könyvtárról. Végső soron: életről, szerelemről, elmúlásról — vagyis a „nagy” témákról. S persze e lángelmék humorát is megpróbáljuk megmutatni. Az elsősorban ebben az évben évfordulós költők-írók művei közül nyújtunk át egy csokrot, 50 perc erejéig, s az összeállítás külön érdekessége, hogy közülük sokan szegedi kötődésűek. A stúdiótér különösen alkalmas arra, hogy közel hozza a nézőkhöz a költészet, a líra intimitását, éppen ezért körülbelül egy osztály fér el a nézőtéren… Ajánljuk felső tagozatos általános iskolásoknak, középiskolásoknak — rendhagyó irodalomóra keretében is.

Az előadás támogatója: az Alsóvárosi Kultúrház

JÁTSSZÁK:
Gyekiczki Balázs
Eller Éva
Verebes Adrienn
Petró Annamari

Zene: F. Chopin
Súgó és kellékes: Petró Juli
Asszisztens: Gila Adrienn
Összeállította és rendezte: Czene Zoltán

Kell egy csapat
színházi önéletrajz és végrendelet

Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) „Kell egy csapat” c. előadását 2007 márciusában mutattuk be, s az új évadban ismét műsorra tűzzük. Edzésterv: Minarik Ede mosodás igazában csak szenvedélyének, a labdarúgásnak él, az üzlet számára tulajdonképpen mellékfoglalkozás. Hivatása: a Csabagyöngye SC futballcsapat, amelyet ő hozott létre, s amelynek megmaradásáért naponta meg kell küzdenie. Mivel nincs pénze, arra kényszerül, hogy legjobb játékosait eladja. Ilyen problémák miatt végül is nem tudja felhozni az „Első Ligába” a csapatot, hiszen nem állja a versenyt a tehetős mecénásokkal, akik a konkurensek mögött állnak. Utolsó, nagy csalódása, hogy kapusát, Vallayt is „elcsábítják” tőle; ekkor már a végrehajtók felvonulása sem zavarja. Minarik végül ott hagyja az egészet… A groteszk látásmódú történet tanulsága: „kell egy csapat”, az újrakezdés, az együttes munka jelképe. A rendhagyó előadás a közönség és a játszók viszonyát vizsgálja: az előadás során a nézőtéren ülők, mint szurkolótábor vesznek részt a produkcióban…

Az előadás támogatói: Alsóvárosi Kultúrház, Pinceszínház, MASZK Egyesület

JÁTSSZÁK:
MINARIK EDE, mosodás: Czene Zoltán
A CSAPAT TAGJAI, akik jók és rosszak (hol jók, hol rosszak, más-más néven): Ádám Gergő, Baksán Mónika, Balogh Bálint, Császár Dávid, Dohar Gergely Nándor, Erlauer Balázs, Galkó Janka, Goda Szilvia, Gyekiczki Balázs, Gyekiczki Péter, Hajdú Péter, Harkai István, Kincses Kornélia, Kristóf István, Lipták László, Manga Dániel, Molnár Tünde, Mizsei Viktor, Sallai Endre, Szerdahelyi Mátyás, Tóth Gábor, Trabalka Cecília, Varga Mónika és Varga Norbert

Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával írta és rendezte: Czene Zoltán
Zene: montázs
Játéktér, ruhák: Czene Zoltán
Fény- és hangmester: Szabó Gábor
Koreográfus: Lipták László
Design: Veres Dániel
Munkatárs: Balogh Dalma
Rendezőasszisztens: Varró Sándor